2010. július 20., kedd

Legyél remete!

Kérek mindenkit, akit megfogott ez a csodálatos nő, hogy olvasson utána az életének. (Nem akarok begépelni most oldalakat a különféle életrajzokból.) Én a lila 4 kötetes Schütz Antal-féle Szentek élete kiadást ajánlom.
Szent Egyiptomi Máriáról van szó. Bérmalányom miatt különös gondossággal készítettem ezeket a képeket, különféle lengyel kiadású albumokból származnak!



A festmény lelőhelye a Jasna Gorán található pálos sekrestye a kegytemplomban (kék nyíl), a Fekete Madonna mellett!!! Czestochowában van egy ilyen remete sorozat, ez a kép az egyik darabja. A pálosok a névadójuk -Első Remete Szent Pál- miatt remetetisztelők. A festményen látható apát egyébként nem volt pálos... de ez a mintha teszi számomra a jelenetet különösen széppé. Ja, és a remetenőn nincs már ruha, mégsem kelt megbotránkozást.



És még egy momentum. Az Oltáriszentség utáni vágy... érdemes az élettörténetét is megismerni.



Szűz Mária, Mária Magdolna és Egyiptomi Mária, könyörögjetek érettünk!

6 megjegyzés:

Ildikó írta...

Hédi !

Mindig csodáltam a szentek iránti kielégíthetetlen vágyódásodat !
Te valahogy annyira vágyódsz a szentségre amit Istenben meg lehet érezni, pontosabban Isten szentségére.
Nálam ez annyira nem meghatározó. Inkább Isten mindenható teljességének átérzése, amikor érzeni a Benne való felolvadást,ahogy egyesülünk és eggyé válunk már, vagy a lehengerlő és mindent átható szeretetének átérzése, amikor áthatja az egész tájat amíg a szem ellát, vagy a megújító érzés, ami után az ember csak azt veszi észre, hogy van ereje, míg korábban nem volt.

Mária Magdaléna írta...

Már hogyne lenne meghatározó!
Hiszen ugyanarról írsz. Isten szeretetének megérzése abban áll, hogy Ő belénk költözik. Épp az Oltáriszentség által is, hiszen Őt magát vesszük magunkhoz. Nem mi válunk hasonlóvá, hanem Ő tesz magához hasonlatossá. Nem Ő olvad fel bennünk, hanem mi egyesülünk Vele ezáltal IS.
A maga erejéből senki sem szent. Ha valamit jól csinálok, akkor felujjongok, hogy meglátogatott az én Uram!!
A hit kegyelem, kell hozzá az akaratunk, ám meg lehet érezni Istent tudatlanul is. Például a hirtelen erő által, ahogy írod. Ez bárkinek lehet saját élménye, aki egy kicsit is megfigyeli a dolgokat...

Ildikó írta...

Sokszor nekem a zene által jobban megy az egyesülés Istennel, mint az áldozás által.

Mária Magdaléna írta...

Mária a sivatagban biztos, hogy nem hallgatott zenét :)

Gyarlók vagyunk, hiába...

Ildikó írta...

Ez szerintem nem gyarlóság kérdése és Mária énekelhetett Istenének a sivatagban egyedül, mert az is a zene körébe tartozik és én is itt a dicsőítésre gondoltam, amiben jól meg lehet élni az Istennel való kapcsolatot és a Benne való kiteljesedést a Vele való egyesülést Egyébként szinte biztos, hogy Mária énekelt Istennek, mert a zsidó kultúrának keményen része volt az Isten dicsőítése és ami is keményen része. Ha bemégy a Dohány utcai zsinagógába a szertartásra azt fogod látni, hogy a zsidó papok operaénekesi szinten mikrofon nélkül beénekelve a templomot énekelnek az Istennek. Persze ez már nem az a hagyományos zsidó ének, mert orgonát használnak ők is, azért hatott rájuk az európai kultúra.

Romualda írta...

A legjobb Egyiptomi Szent Mária életrajz magyarul (és a legteljesebb): Egyiptom nagy szentjei. Egyiptomi Szent Mária és Remete Szent Onúfriosz. Terebint, 1998.