2010. július 26., hétfő

2010. július 25-i prédikáció

((A mise előtt az egyik CLSMA tag Molnár Tamás halála kapcsán A keresztény humanizmus című könyvéből olvasott fel néhány mondatot.))

„Ez a mai evangélium gyönyörűen megmutatja, hogy a mi Üdvözítőnk mennyire valóságos ember.” Együtt érez velünk.
Az evangéliumokban az Úr Jézus sírásáról többször is hallunk... Tudta, hogy pár perc múlva fel fogja támasztani Lázárt, mégis megrendült a szíve. Ha megsiratta a testi halált – hiszen átérezte a fizikai megsemmisülés súlyát –, mennyire sír a lelki halál láttán!
Az a sírásra méltó, hogy ELJÖN A MÁSODIK ISTENI SZEMÉLY, SZÓL HOZZÁJUK, és mégis: nem ismerik föl, sőt elutasítják. Ez a teljes lelki vakság, a gonoszságban való megátalkodottság!
A lelkiismeret szavának elutasítása oda vezet, hogy menthetetlenül elvész örökre! Ezért voltak Jézusnak oly súlyos vitái a farizeusokkal, akik nem vették észre, ami igazi javukat szolgálná. Ez nem a saját vélt tökéletességükben van, hanem az állandó újrakezdésben, az egyre magasabbra törekvésben.
De nemcsak a vezetők voltak vétkesek. A gonoszok uralma nem azért érvényesül, mert a gonoszság akkora erő lenne, hanem mert „a jók hallgatnak, a jók gyengék, nem képesek ellenállni. Testvérek, nem elég jónak lenni!!! Ezt a lelki erőt hatásosan érvényesíteni is kell!”
Az Úr Jézus a mai evangéliumban megfeddi ezt a várost, aki nem hallgat a szavára. Krisztus után 70-ben Jeruzsálemet aztán földig rombolták. Talán ne feltétlenül Isten büntetésére gondoljunk. A BŰN MINDIG ÖNMAGÁT BÜNTETI. Ne az Úristennek panaszkodjunk eztán, hanem gondoljuk végig: Mit tettem, aminek ilyen következményei lehetnek az életemben?
Mindenesetre a mai tragédiák is tekinthetők Isten figyelmeztetésének. A választott népet a próféták által figyelmeztette. Ha az ember a jónak ellenáll, akkor az Isten kénytelen erőteljesebb eszközökhöz nyúlni (irgalmasságból, szeretetből). Az ilyen tragédia = ébresztő eszköz.

A lelki vakságtól kímélj meg, Uram! Hogy sose váljak az illúzióknak (stb.) áldozatává.

„AZ ÉN HÁZAM AZ IMÁDSÁG HÁZA, TI PEDIG LATROK BARLANGJÁVÁ TETTÉTEK.” – szól a templomról a mai Evangélium.
A kor lazasága a vallásosságunkba is beszüremkedik: „Így is jó lesz. Nem olyan szigorú az Isten. A belső lelkület a fontos.” ((Ti. Így nem szabad gondolkodnunk!))

--- A mai vasárnapon ezeket jegyzeteltem a pap szavaiból. ---

2 megjegyzés:

Romualda írta...

Köszönöm, hogy leírtad! Tegnap a Szent Anna-búcsún voltam, de olyan jó, hogy ezekről a prédikációkról sem maradok le.

Mária Magdaléna írta...

Szívesen!
Én meg örülök, ha értékeli valaki. Nem annyira könnyű feladat egyébként. De szívesen csinálom, mert nekem is értékes :)