A mai evangélium tanítása az egyik legnehezebb a számunkra: megbocsátás és ellenségszeretet. Távol legyen tőlünk mindkettő, vessük ki a szívünkből! Annak ellenére, hogy egész pszichiátriai felépítésünk tiltakozik ez ellen. Sőt vannak olyan esetek, amikor a megbocsátás, az ellenségszeretet különösen nehéz lehet (ha megaláznak például).
A szeretet nem érzelem elsősorban, hanem akarati dolgokról van szó. Tehát ha AKAROK megbocsátani, ha el AKAROM felejteni a sértést stb. Ha tudok az ellenségemért imádkozni, akkor már nem az ellenségem többé, hiszen ráléptem a megbocsátás útjára.
Gyönyörű pedagógiája az egyháznak, hogy minden nap elénk állít példaként egy szentet. (A továbbiakban 4 szentről beszélt különleges megvilágításban. A mai nap szentjeként Szent Lászlóról, utána Mórus Tamás vértanúról, majd a keddi két szentről Péter és Pál apostolokról.)
Szent László. Ő igazán tudott szívből megbocsátani. Ismertek a Salamon nevű unokatestvérével való viszályai, az áskálódások. László megtehette volna, hogy keményen bosszút áll, de inkább keresztény lelkiismeretét követte. A megbocsátás új és új lehetőséget adott ennek a lázadó rokonnak.
László tette igazából magyarrá a kereszténységet. Az igazi vitézség ott kezdődik, mikor az akaratom uralkodik az ösztöneimen. Mikor valaki ura önmagának, kordában tudja tartani magát.
Mórus Szent Tamás. VIII. Henrik király feláldozta barátját szenvedélyeinek oltárán. Tamás MERT ellenszegülni, ő a lelkiismeret szavát részesítette előnyben, amiért életével kellett fizetnie. Életének utolsó percében megbocsátott kivégzőinek, a hóhérnak mondta: "tudd meg, hogy a legnagyobb jótéteményt teszed velem".
A két apostol megtapasztalta a bűnt, a komoly bukást, de Isten irgalmát is. Szent Péter, a nagy szájhős. Ő volt az első, aki hátat fordított Jézusnak. Feltámadása után Jézus nem olvassa fejére hűtlenségét. Az Úr Jézus micsoda logikát mutat nekünk! Annak, aki egyszer ilyen szégyentelenül elárulta, azt mondja: "Legeltesd juhaimat". Háromszor mondja, mikor Péter válaszolja: "Tudod, hogy szeretlek Téged". Mindez vezetett oda, hogy végül a nehéz helyzetben Péter megvallotta a hitét, és kiállt Jézus mellett (őt feszítették fejjel lefelé keresztre). Szent Pál, a vakbuzgó farizeus, mégis megtapasztalja az irgalmat. Buzgó, bátor, kitartó; tanúságtételét vértanúsággal pecsételi meg (lefejezték).
Kérdés: Miért Pétert választotta Jézus kősziklának??? Miért nem Jánosra bízta az Egyházat, miért nem ő lett az első pápa?
Mert János bizonyára kevésbé tudta volna megérteni a bűnösöket, és együttérezni az elbukottakkal (ahogy tette Péter).
Gyönyörű pedagógiája az egyháznak, hogy minden nap elénk állít példaként egy szentet. (A továbbiakban 4 szentről beszélt különleges megvilágításban. A mai nap szentjeként Szent Lászlóról, utána Mórus Tamás vértanúról, majd a keddi két szentről Péter és Pál apostolokról.)
Szent László. Ő igazán tudott szívből megbocsátani. Ismertek a Salamon nevű unokatestvérével való viszályai, az áskálódások. László megtehette volna, hogy keményen bosszút áll, de inkább keresztény lelkiismeretét követte. A megbocsátás új és új lehetőséget adott ennek a lázadó rokonnak.
László tette igazából magyarrá a kereszténységet. Az igazi vitézség ott kezdődik, mikor az akaratom uralkodik az ösztöneimen. Mikor valaki ura önmagának, kordában tudja tartani magát.
Mórus Szent Tamás. VIII. Henrik király feláldozta barátját szenvedélyeinek oltárán. Tamás MERT ellenszegülni, ő a lelkiismeret szavát részesítette előnyben, amiért életével kellett fizetnie. Életének utolsó percében megbocsátott kivégzőinek, a hóhérnak mondta: "tudd meg, hogy a legnagyobb jótéteményt teszed velem".
A két apostol megtapasztalta a bűnt, a komoly bukást, de Isten irgalmát is. Szent Péter, a nagy szájhős. Ő volt az első, aki hátat fordított Jézusnak. Feltámadása után Jézus nem olvassa fejére hűtlenségét. Az Úr Jézus micsoda logikát mutat nekünk! Annak, aki egyszer ilyen szégyentelenül elárulta, azt mondja: "Legeltesd juhaimat". Háromszor mondja, mikor Péter válaszolja: "Tudod, hogy szeretlek Téged". Mindez vezetett oda, hogy végül a nehéz helyzetben Péter megvallotta a hitét, és kiállt Jézus mellett (őt feszítették fejjel lefelé keresztre). Szent Pál, a vakbuzgó farizeus, mégis megtapasztalja az irgalmat. Buzgó, bátor, kitartó; tanúságtételét vértanúsággal pecsételi meg (lefejezték).
Kérdés: Miért Pétert választotta Jézus kősziklának??? Miért nem Jánosra bízta az Egyházat, miért nem ő lett az első pápa?
Mert János bizonyára kevésbé tudta volna megérteni a bűnösöket, és együttérezni az elbukottakkal (ahogy tette Péter).
AZ IRGALOM ERŐSEBB, MINT A BOSSZÚÁLLÁS.
Az oltárhoz úgy állunk oda, hogy tudjuk, méltatlanok vagyunk rá. Nem hivatkozhatunk semmiféle jópontokra!Táplálkozzunk az Isteni szívnek a szeretetéből!!!
Figyelem! Hétfő Péter Pál ünnepének vigiliája, ami bűnbánati nap...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése