2010. május 2., vasárnap

2010. május 2-i prédikáció

Ma több budapesti hívő sem hallhatta Gellért atya sziporkáit, pedig felejthetetlen, ahogy a tanúságtevők kínzásáról tud beszélni (pl. hogyan főzték Szent János apostolt olajban). Én legalábbis vizuális típus lévén csak a szememet meresztem ilyenkor...
Sajnos több rész a jegyzetelésből most is kimaradt, Gellért atya idézte például: Istenben árnyéka sincs a változásnak, és a niceai zsinatra is kitért.
Kiemelek egy nekem (is) szóló intelmet a Szentleckéből (Jakab apostol leveléből): "...legyen minden ember gyors a hallásra, de késedelmes a szólásra..." és a haragra stb. Megszívlelendő.

Húsvét utáni 4. vasárnap. Felkészít minket nemcsak a mennybemenetel ünnepére (közelgő áldozócsütörtök), hanem már Pünkösdre is. A Szentlélek az Egyházzal marad! Tanít és vezet minket. A mai nap szentjének példája is mutatja.
Szent Atanázról, aki az arianizmus ellen védte az igaz hitet. Ezek ellen az eretnekek ellen küzdött, akik tagadták Jézus istenségét, ami a korabeli emberek igényeihez igazodott. Kedvezett kényelemszeretetüknek, hiszen egy ilyen Jézus nem tud olyan hatást elérni például erkölcsi téren. Az arianizmus futótűzként terjedt. A kevés igazhitű püspök keményen küzdött, hogy mi ne egy felvizezett hitet kapjunk, ne azt adjanak tovább.
Szent Atanáz egy száraz ciszternában bujkált, sőt a saját édesapja sírjában. Üldözött volt, mert még az uralkodó is "megfertőződött". Nincs az a hazugság (pl. a bűnös nő esete vagy a levágott kar története), nincs az a piszkos eszköz, amit be ne vetnének maguk védelmében és az igazság bemocskolására az ilyen eretnekek. Csak a türelem és az állhatatosság segít ennek megcáfolásához.

Az arianizmus korához hasonlóan mi is nehéz és sötét korban élünk. Ha nem áruljuk el az igaz hitet, akkor győzedelmeskedni fogunk. Nagy a kísértés arra, hogy a mi hitünket a mai kor ízléséhez és divatjához igazítsuk.
Példát említ, hogy a hatodik parancsolat a mai korra már nem vonatkozna egyesek szerint, akik azt állítják, hogy Istennek kedves a házasság előtti nemi élet!
NEM PIACON VAGYUNK. EZ NEM ÁRU, AMIBŐL TETSZÉS SZERINT ENGEDMÉNYT ADHATUNK.
Nem köthetünk kompromisszumot! Változtatás nélkül adjuk tovább a hitet! Még a Szentlélek is így tesz, ezért a mi dolgunk annál inkább sértetlenül adni tovább, amit kaptunk.

Megjegyzés: 2 hét múlva a Belvárosi templomban Áldozócsütörtöki mise lesz hagyományos rítusban fél 8-tól.

1 megjegyzés:

Őzike írta...

Mindig nagy örömmel olvasom/hallgatom, amikor az egyház kiáll a mai szemmel nézve „kevésbé szimpatikus” értékek mellett is, mint a házasságig megőrzött tisztaság. Sajnos sok gyakorló katolikus sem tartja ezt fontosnak, a nemhívők pedig (még igazán rendes és jó emberek is!) egyenesen ostobaságnak tekintik.
Néhány héttel ezelőtt összefutottam egy régi ismerősömmel (református), aki szomorúan mesélte, hogy a nagylánya összeköltözött a párjával, és hogy szerinte meg ez „nem oké”. Megerősítettem, hogy szerintem sem „oké”. Utána azt mondta, nagyon örül, hogy így reagáltam, mert az összes többi ismerőse csak legyintett, hogy „ugyan már, ez ma így szokás…”
Istennek legyen hála ezekért a prédikációkért, amelyek megerősítenek bennünket, hogy megőrizzük az igaz tanítást az „ellenszélben” is!