2010. május 12., szerda

Igenis szentek

Páduai Antal tanításai (XIII. század!!!)


"Úgy juthatunk el rövid úton a tökéletességre, ha mindenkor nyílegyenesen haladunk Isten felé. Zaj és feltűnés nélkül iparkodjunk folyton előretörni, s mindig szeretetből fakadó szándékkal tegyük a jót."

"Az életszentség nem a feltűnő és rendkívüli tettek véghezvitelében áll, hanem az állapotbeli kötelességeink pontos, lelkiismeretes teljesítésében."

"Az erény megszerzésének módja nem az, hogy feltűnően nehéz dolgokat vigyünk végbe, hanem, hogy azt teljesítsük, ami az Úr tetszésével találkozik."

"Az ember nem fogja fel, mekkora kár egyetlen isteni sugallat elmulasztása, mégha az jelentéktelennek is látszik."

"Az isteni törvény megtartása nincs nehézségek nélkül, és nyilvánvalóan erőfeszítéssel jár. Jézus szavai szerint a mennyek országába az erőszakosak jutnak, vagyis azok, akik magukat nem kímélik, s készek áldozatot hozni üdvösségükért."

"Miként türelem kell ahhoz, hogy egyik betűt írjuk a másik után, míg a fehér papírlap betellik írással -, éppúgy az erények megszerzéséhez is nélkülözhetetlen a türelem."

Ahogy valaki mondaná valakit idézve: hajrá-hajrá!

3 megjegyzés:

Reina Nicolasa írta...

Fájóan igaz minden szó. És ösztönzően igaz, és ugyanígy reménnyel telien igaz! Lisieux-i Szent Terézre is azt mondták a Kármelben még a testvérei is: Mi? Hát őt szentté avatják? De hát nem csinált semmi különöset! - valóban. Egyszerűen csak minden rezdülését és sugallatát figyelte Krisztusnak és a legapróbb dolgokban segített másoknak, amit ők észre sem vettek. Milyen nagy kincs egy ilyen szükségre éles szem.

Ildikó írta...

Akkor ezek szerint éljen az antali erőszakosság. Sajna nekem az erőszakosság nem szimpatikus dolog, mert fennáll a szemellenzősség kialakulásának veszélye, meg a nem őszinte szeretetből, csak kötelességből cselekvés problémája, ami azért persze több a semminél, de nem az igaz szeretetről szól még sem. Ez a gondolkodás nem lesz sosem a sajátom, de valószínű nem is nekem van kitalálva, mert nem olyan a lelki alkatom, meg az egész személyiségem, mint akinek ez való. Azért szurkolok én is mindenkinek, hogy igaz legyen a szeretetben. Legfőképpen persze magamnak kell szurkolnom és szeretném, ha Isten is segítene ebben, hogy ilyen tudjak lenni.

Mária Magdaléna írta...

Isten segíteni fog! És Vele együtt nincsen lehetetlen. Éljen-éljen...