Utcán...

Tegnap hallgattam a rádióban egy Illés számot ...és asszociálni kezdtem. Ki legyen a szerelmünk?

(Majd az alábbi dalszöveget énekelgetem, ha esetleg hitem miatt börtönbe zárnának, mint a kommunizmus idején tették!)

1. Néha furcsa hangulatban / Az utcát járom egymagamban,
Nincsen semmihez se kedvem, / De érzem azt, hogy nincs ez rendben így.

Refrén:
Bár tudnám, hova, de hova, de hova, de hova megyek,
Hova, de hova, de hova, de hova megyek, / Hova, de hova, de hova, de hova megyek én?!

2. Megállok egy utcasarkon, / Merre tovább, melyik úton?
Elindulok, párat lépek, / Á, erre most miért menjek én?

Refrén

3. Lámpavasnak támaszkodva / Az embereket nézem sorra,
Fáradt arccal mind sietnek, / Találgatom, merre mennek ők.

Refrén:
Bár tudnám, hova, de hova, de hova, de hova jutok, ...

4. Vannak, akik végigmérnek, / "Szép kis alak"- így beszélnek.
A fejükre is állhatnának, / Érdekelni nem tudnának ők.

Refrén

5. Mint sűrű köd, ha gyorsan felszáll, / Eszembe jut, hátha vársz rám.

Látod, már nem tétovázok, / Megyek Hozzád, meg nem állok én.

És most már tudom, már tudom, már tudom, hogy hova megyek,
Tudom, már tudom, már tudom, hogy Veled leszek,
Tudom, már tudom, már tudom, hogy Veled leszek én!