A fenti címen találtunk egy érdekfeszítő írást ITT. Idézek belőle, mert a minap láttam egy szerzetesrend életéből fotókat, és megdöbbentem, hogy azt kellett látnom, amiről a jezsuita szerző ír: a teljes káoszt a liturgia terén.
Idézek a cikkből, mielőtt megint meggyanúsítanak, hogy valaki(k)ről a hátuk mögött beszélek:
Idézek a cikkből, mielőtt megint meggyanúsítanak, hogy valaki(k)ről a hátuk mögött beszélek:
* Ha egy római katolikusnak joga van a római rítus szerinti misét hallgatni, fel kell-e adnia ezt a jogát, amikor belép egy rendbe vagy közösségbe?
* Róma liturgikus előírásai mindenhol érvényesek, ahol misét celebrálnak, vagy vannak kánonjog-mentes övezetek a nem nyilvános közösségi misék számára?
* Köteles-e egy hívő részt venni van koncelebrálni olyan misén, amiről előre tudja, hogy nem fog megfelelni az egyház előírásainak?
* Ha nem tudja ezt előre, de a főcelebráns eltér az előírt rítustól, elfogadható-e a templom vagy kápolna, illetve a mise helyszínének elhagyása? Vagy kötelező részt venni a tiltott gyakorlatot felvonultató, esetleg érvénytelen misén?
* El kell-e fogadnia egy hívőnek a rendje, közössége liturgikus visszaéléseit? Ha az elöljárói is elfogadják ezeket a visszaéléseket, vagy nem hajlandók kivizsgálni az ügyet, milyen lehetőségei maradnak az egyszeri hívőnek?
* Csupán emberszeretetből részt kell-e vennie, és így jelenlétével hitelesítenie kell-e a liturgikus visszaélésekkel mondott misén a hívőnek?
* Köteles-e jelenteni a hívő a liturgikus visszaéléseket? Ha igen, akkor kinek, és a helyi püspök közbe tud-e avatkozni a pápai intézetekben elkövetett liturgikus visszaélések miatt?
Mit tehetünk egy vallási közösségben?
"Ami biztos nem működik: a figyelmeztetés. A különböző teológiai álláspontok miatt szinte lehetetlen konszenzust teremteni. A figyelmeztetés nem működik, főleg ha az elöljárók sem tartják fontosnak a liturgikus előírásokat. Ugyancsak nem működik az elöljárók megkérése, hogy járjanak közben a normák betartásáért. Az elöljárók sokszor maguk is a probléma részei."
2 megjegyzés:
Hát ezek jó kérdések. Nem tudom létezik-e Magyarországon valamilyen egyházi hatósági szerv, aki kivizsgálja a liturgikus visszaéléseket, bár kérdés, hogy egy ilyet hogyan lehet bizonyítani. Egyházjogászt kellene erről megkérdezni.
Sajnos azok a szabálytalanságok, amikről a szerző a kisközösségi misék jellemzőiként ír, simán megtalálhatók a hívek részvételével tartott templomi szentmiséken is, sőt meglátásom szerint egyre inkább terjednek (pl. hívek ülnek a térdelős/állós részeknél, kazula nélküli misézés, miseszövegek megváltoztatása, stb). Látszólag az se zavar már senkit, hogy például egy gitáros misén nem az ordinárium szerinti szöveggel hangzanak el az állandó részek. Pedig erről nagy viták voltak néhány éve, és ha jól emlékszem, elhangzottak figyelmeztetések…
Hát nem tudom, mit lehetne tenni. Az a baj, hogy sok elöljáró vagy plébános kifejezetten támogatja a rugalmasságnak efféle értelmezését. Így aztán nemigen lehet hova fordulni.
Megjegyzés küldése