"Ha az összes erények birtokában lennénk is, OKOSSÁG híján drága kincsekkel megrakott hajóhoz hasonlítanánk, mely kormányos nélkül hányódik a tengeren,
s így előbb-utóbb vagy zátonyra fut, vagy sziklába ütközve elmerül."
(Szent Antal imakönyvből)
Keressünk egy jó lelkivezetőt, és forduljunk hozzá bizalommal; illetve merjünk kérdezni a papoktól! A Szentlélek legyen tanítómesterünk.
2 megjegyzés:
Először is tisztázom az identitásomat :-)) Ugyanaz vagyok, mint Őzike, csak az időközben elkészült saját blogommal való kompatibilitás miatt ezentúl itt is ezt az azonosítót fogom használni.
Nagyon szép ez a gondolat Szent Antaltól. És valóban nagyon fontos a lelkivezető, aki ráhangolja a vezetettet a Szentlélekre való figyelésre.
Vajon hogyan ismerheti fel az ember, hogy egy adott pap Isten akarata szerint való lelkivezető lenne-e számára?
Nem szoktam sűrűn használni, mert nem jó kifejezés: de ezt tényleg MEGÉRZI az ember. Tudom, nem célszerű az érzelmekre hagyatkozni, és vannak olyan érzések, amik tévútra csalnak, de ez egy különleges fajta érzés. Nehéz leírni.
Az a lényeg, hogy olyan ember vezessen, akire fel tudsz nézni, erkölcsileg magasra rakja a mércét, jól ismeri az Egyház tanítását, és a legjobbat ki tudja hozni belőled. Onnan tudhatod, hogy megfelelő, hogy akkor is bátran hagyatkozhatsz rá, ha nagyon nehezet javasol, tanácsol, mond, amit csak nagyon-nagyon nehezen tudsz elfogadni, de az ő szájából megemészted, és a tökéletességre vesz rá.
Mindebben Isten vezeti őt, így azt is, akit ő vezet.
Megjegyzés küldése