2010. szeptember 8., szerda

2010. szeptember 8-i prédikáció

Kisboldogasszony ünnepe előtti vasárnapi búcsúban fotózta édesanyám Pálosszentkúton:


A mai prédikáció:

A boldogságos szűzanya születésének ünnepe egy igazi adventi ünnep, hiszen teljes egészében Karácsonyra mutat. Csak nagyon ritkán szoktunk születésnapot ünnepelni, inkább az égi születésnapokat… Három kivétel van, ebből kettő Jézus születésére mutat, és mindhárman az eredendő bűn nélkül születtek. (Mária, Keresztelő János és maga Jézus)
A szűzanya volt a bűn éjszakájában az első fénysugár, az első reménycsillag, ami arra enged következtetni, hogy végül megtörik az ördög hatalma.
Az Úristen nagy tetteit mindig csendben, elrejtve végzi. Nagyon alázatos, de hatékony módon cselekszik.
A mai Evangéliumról szólva. Nem sokat tudunk ezekről a személyekről, mégis különös jelentősége van az Úr Jézus nemzetségtáblájának. (Van benne számmisztika!) Belekerültek a családba bűnösök és pogányok is. Az Isten ki tudja hozni a rosszból is a legnagyobb jót: a megváltást. Át tudta fordítani üdvösséggé. Mindig gondoljunk erre, ha sötétség van körülöttünk / bennünk.
Búcsúhelyen való gyóntatásról szólva. Évtizedek óta bilincsbe kötött, vastag fallal körülvett emberek dolgai pár perc alatt a helyükre kerülnek! Isten irgalma napjainkban is hatékony – a boldogságos szűz Mária közbenjárására.
Éva a halált hagyta ránk örökségül.
Mária gyermekeiként viszont nem a halált, hanem az alázatot, az Istenre hagyatkozást tanulhatjuk tőle. Mária a legrövidebb, legbiztonságosabb úton vezet Fiához.

1 megjegyzés:

Dávid írta...

Nagyon lélekemelő prédikáció volt és végre én is ott tudtam lenni. :) Engem legfőképpen a homília legvége, a gyónással kapcsolatos gondolatmenet érintett meg (főleg, mert éppen a szentmise előtt kb. egy órával voltam elvégezni a szentgyónást).