2010. augusztus 28., szombat

Szent Ágoston ünnepén

Egy előző bejegyzésben volt szó a pécsi Szent Imre templom áldoztatórácsáról. Ma egy csodás "esküvőn" láthattam viszont a helyszínt, szép liturgia keretében egy szerzetes örökfogadalmán lehettem ott. Íme az oltár:



Mellette állt meg az örökfogadalmas, aki megkapta ez alkalomból a palástot. Tüneményes ifjú, novícius kora óta ismerem. Isten áldja meg!



A szertartás után rohanni kellett haza, de épp elcsíptem az ajtóban őt, a fotó rólam természetesen szokás szerint idétlen lett, de legalább élethű :-)


(a fotót eltávolította a blog szerzője)

Nagyon szép ünnep volt! És ne felejtkezzünk el a többiekről sem, és azokról se, akik ma tették első fogadalmukat szerte az országban...

9 megjegyzés:

Reina Nicolasa írta...

A komoly, bölcs szerzetes és a kissé őrült "Mária Magdaléna". Nem szabad cserélnetek habitust!!!! ;))

Mária Magdaléna írta...

Voltak ott pálos nővérek is, elég viccesen néznék ki ilyen fehér ruhában ezzel a fejjel... De Csaba testvér lila szoknyában és színes női zakóban se lenne éppen kutya ;-)

Ildikó írta...

Én egy dolgot vettem csak észre azon a képen, ahol Csaba testvérrel vagy. A különbséget kettőtök között. Olyan, mintha Csaba testvér egészen másra figyelne, és más állapotban lenne, mint te. Ő a láthatatlant szemléli éppen és mintha annak békességével lenne eltelve, te meg a láthatókkal vagy elfoglalva és azon pörögsz. (Persze lehet, hogy a valóságban ez nem így van, csak a kép úgy sikeredett ahogy és én, aki nem voltam ott abban a helyzetben, amikor ez a kép készült ezt látom ki belőle.)

Mária Magdaléna írta...

Mivel ő az otthonában volt, én meg óriási rohanásban, ezért érdekes lett volna, ha más látszik a képen.

Esett az eső, futottunk ki a kocsihoz, ő meg ott állt az udvaron élete legszebb napján. A fotós nem találta a lenyomó gombot, neki magyarázok éppen.

Nem értem, miért kell ebbe a szituációba belelátni dolgokat?!

Ildikó írta...

A felett levő képen is, ahol Csaba testvér egyedül áll is "bele"-látszik Csaba testvéren az ami azon a képen is látszik amin melletted áll.

Reina Nicolasa írta...

Nem kell mindenkinek mindig ájtatos liliomnak lenni, meg "befele nézőnek". Az atyának ez egy ilyen nap volt, ennyi! Szerintem minden szentről készülhetett volna életében legalább egy kép, amin "pörög".. És sokan vannak, akiknek igenis pörögnie kell! Földi dolgokkal foglalkozni! Nem rossz, ami földi. A Földet ránk bízta Isten! Földi dolog az embertársam is.

Mária Magdaléna írta...

Ez egyszerűen nevetséges. Ez a kép egy elrontott kép, a szerzetes véletlenül éppen becsukta a szemét. Semmiféle befelé nézésről nem volt szó. Felteszem a kép előzményét, arra is lehet írni elemzést. Hahahahahahahahaha........

Anna-Christina írta...

Én nem is látom a pörgést. Szerintem úgy aranyos ez a kép, ahogy van.

Amúgy meg szerintem az nagyon helyes és reális, hogy egy férjes asszony a láthatatlan mellett a láthatókra is nagy gondot fordít és két lábbal áll a földön. A szerzetesnek meg több ideje jut a láthatatlanokra. :-)

Ildikó írta...

Sziasztok !

Csak suttognám, hogy én semmi olyat nem írtam, hogy amit a képen szereplő hölgy csinál az jó vagy sem, csak azt írtam, hogy különbség van. Az, hogy mi jó meg mi nem, azt ti gondoltátok utána. (Egy kicsit huncutkodok most.)

Üdv:

Ildikó