Komment

Bérmalányom figyelemreméltó megjegyzése Kezdet című írásomhoz (megjegyzésben válaszolok rá):

"Van egy idétlen frázis, minden kezdet nehéz. Mindenkinek egyedileg nehéz vagy könnyű valami, attól függően, hogy Isten milyen képességekkel teremtette meg őt. Most pont ezzel a kérdéssel foglalkozok, hogy mi az életcél és mi a hivatás. A hivatás csak hozzásegít az életcél eléréséhez. A lelki vezetőm szeretné, ha meg tudnám fogalmazni mi az életcélom és nem tudom neki megfogalmazni már több hónapja, mert valójában nem vágyom semmire, vagy ha igen, akkor az csak életcél helyetti pótlék. Most húsvét után jöttem rá, hogy talán egy dologra vágyom, amit be lehetne írni életcélnak is, történetesen, hogy Isten szépsége meglátsszon rajtam. Azt nem tudom, hogy ennek mi köze van az önmagunkból való kilépéshez, de valami biztosan. Azt hiszem talán úgy, hogy hagyom, hogy Isten átformáljon és a saját szépségét felragyogtassa rajtam, ami azt jelenti, hogy nem én lépek ki saját magamból, hanem Isten léptet ki az ő erejével saját magamból és talán éppen ezért is van az, hogy van szerzetes akin meglátszik Isten szépsége és van akin nem és van olyan hívő is, akin meglátszik Isten szépsége és van olyan is akin nem. Talán ez a dolog és a lépés vagy léptetés sem a hivatás típusán múlik igazán, hanem az adott ember és Isten kapcsolatának sikerességén, amiben sikerül megtalálni a harmóniát a hagyni, engedni Istent cselekedni bennünk (az igazi megtérés által) és a világban (szolgálat által) és ugyanakkor megtenni azt amit az embernek kell, amit Isten tőlünk vár, ahhoz, hogy cselekedni tudjon bennünk vagy általunk."