Forrás: Tóth Tihamér: A keresztény házasság. (Tóth Tihamér összegyűjtött munkái XII. kötet), 22-23. o.
"És ki ne házasodjék még? Ne házasodjék, aki beteg. Ne házasodjék, aki
pap lesz vagy apáca. És aztán? Aztán senki! Nincs tovább!
Ezeket az eseteket kivéve – tehát az emberiség legnagyobb részére –
valóban parancs gyanánt áll a teremtő Isten szava: «Crescite et
multiplicamini», «szaporodjatok, sokasodjatok». (1Móz. 1,28.) Aki tehát
nem beteg vagy nem köti életét kizárólag egy nagy eszme szolgálatába –
házasodjék meg.
Házasodjék meg, mert azt követeli tőle az Isten akarata, de ezen kívül követeli a saját jól fölfogott érdeke is.
«Nem jó, hogy az ember egyedül vagyon» (1Móz. 2,28.) – olvassuk az Úr
szavait a Szentírás legelső lapjain és ki nem látná, mennyire igazak
azok! Az az Isten mondotta ezt, aki az embert teremtette, aki tehát
legjobban ismeri az emberi természetet."
"A világirodalom többször adott már hangot a magános férfi, az agglegény
sivár életének – és bizony nincs is azon semmi irigyelni való. Lehet,
hogy előkelő az állása, de elhagyatott a lelke. Van szép lakása, de
nincs otthona. Jön a karácsony estéje és csilingelő gyermekkacagás
helyett az óra egyhangú ketyegését hallja rideg, üres szobájában: bizony
vénülsz, bizony vénülsz és rohannak az évek!
És itt rá akarok mutatni arra a nagy különbségre, ami a nem nősülő férfi
és a férjhez nem ment leány között van. Mert ha egy férfi agglegény
marad, annak legtöbbször ő maga az oka: nem akart megnősülni. De ha egy
leány házasság nélkül marad, annak legtöbbször nem ő az oka: nem tudott
férjhez menni. De a lelkiismeret szava sem lesz aztán egyforma a két
esetben. Mert az a nő, aki nem a saját hibája miatt nem ment férjhez,
még a magány elhagyatott perceiben is tud vigaszt találni a másképp
rendelkező Isten szent akaratán való megnyugvásban; de viszont hiányozni
fog ez a férfinél, aki csak magát és önző gondolkodásmódját okolhatja,
ha egyszer majd rászakad az elhagyatottság kínzó érzete.
Hadd mondjam meg tehát az én kedves férfi hallgatóimnak – nem bánom, ha
megneheztelnek is, hiszen az imént úgyis «királyoknak» neveztem őket! –,
hadd mondjam meg nyíltan, amit e kérdésről tartok: Férfitestvéreim!
Vagy legyetek papokká, vagy nősüljetek meg – harmadik lehetőség nincs!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése