Nem véletlen az, hogy az Anyaszentegyház az adventben Keresztelő Szent Jánost állítja elénk.
"Boldog, aki nem botránkozik meg Bennem."
Sőt maga Keresztelő Szent János is bizonytalankodni látszik.
Jézus válasza: "Gyümölcseiről lehet megismerni a fát".
És mégis sokan nem találják ezeket a jeleket eléggé meggyőzőnek.
Nagyon tanulságos ez az eset, hogy az embernek mindig van valami elképzelése.
Az Úristen mindig meglepetést okoz. Sokszor csalódottságot és megbotránkozást vált ki belőlünk.
(Úgy reagálunk, ahogy az alábbi kisgyerek.)
Meglát valamit a kirakatban, és jelenetet rendez a szüleinek, toporzékolva, visítva: "legyen meg az én akaratom".
Hideg vízzel telt bögre. Ez a módszer hatásos volt. "Megtanultam, nem én vagyok a világ közepe."
Még a szülők sem arra valók, hogy minden vágyamat tökéletesen teljesítsék.
Isten néha szokott ilyen sokkterápiákat alkalmazni: "nem te vagy az Isten".
Azt fogadd be, ami Uradtól jön. Ne azt, amit te kitaláltál.
Az a vesztünk, hogy az én túl nagyra nő. Különösen a nagy ünnepek előtt.
A lemondások az énemre irányuljanak!
Az a mi adventi győzelmünk, ha a sértődöttségünket zabolázzuk meg.
Ő növekedjen, én kisebbedjek.
Keresztelő Szent János karakán ember volt. Ellentétben áll-e ez az előbbiekkel?
Nem mindegy, milyen igazság mellett tartok ki. Ha valóban Isten akaratához ragaszkodunk, akkor tud elvezetni minket az üdvösségre.
15 év lelkipásztorkodás után az a tapasztalatom, hogy az emberek csak csip-csup dolgokat gyónnak meg... (a lényeget nem mondják, pedig mindenki körülöttük látja a legnagyobb hibájukat stb).
És ha észrevettem, akkor valóban sokkal nagyobb az esélyem arra, hogy ez az advent nem csak kipipálás, de újjászületés lesz.
"Boldog, aki nem botránkozik meg Bennem."
Sőt maga Keresztelő Szent János is bizonytalankodni látszik.
Jézus válasza: "Gyümölcseiről lehet megismerni a fát".
És mégis sokan nem találják ezeket a jeleket eléggé meggyőzőnek.
Nagyon tanulságos ez az eset, hogy az embernek mindig van valami elképzelése.
Az Úristen mindig meglepetést okoz. Sokszor csalódottságot és megbotránkozást vált ki belőlünk.
(Úgy reagálunk, ahogy az alábbi kisgyerek.)
Meglát valamit a kirakatban, és jelenetet rendez a szüleinek, toporzékolva, visítva: "legyen meg az én akaratom".
Hideg vízzel telt bögre. Ez a módszer hatásos volt. "Megtanultam, nem én vagyok a világ közepe."
Még a szülők sem arra valók, hogy minden vágyamat tökéletesen teljesítsék.
Isten néha szokott ilyen sokkterápiákat alkalmazni: "nem te vagy az Isten".
Azt fogadd be, ami Uradtól jön. Ne azt, amit te kitaláltál.
Az a vesztünk, hogy az én túl nagyra nő. Különösen a nagy ünnepek előtt.
A lemondások az énemre irányuljanak!
Az a mi adventi győzelmünk, ha a sértődöttségünket zabolázzuk meg.
Ő növekedjen, én kisebbedjek.
Keresztelő Szent János karakán ember volt. Ellentétben áll-e ez az előbbiekkel?
Nem mindegy, milyen igazság mellett tartok ki. Ha valóban Isten akaratához ragaszkodunk, akkor tud elvezetni minket az üdvösségre.
15 év lelkipásztorkodás után az a tapasztalatom, hogy az emberek csak csip-csup dolgokat gyónnak meg... (a lényeget nem mondják, pedig mindenki körülöttük látja a legnagyobb hibájukat stb).
És ha észrevettem, akkor valóban sokkal nagyobb az esélyem arra, hogy ez az advent nem csak kipipálás, de újjászületés lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése