2013. október 5., szombat

TCsT

Már régen megígértem "Mirjamnak" (Filotea c. lezárt blog), és most megfelelő ihletést kaptam "Reina Nicolasa"-tól (Középkori spanyol), hogy írjak a Természetes Családtervezés nevű (szerintem) önbecsapásról. ((A Középkori spanyolról egy konkrét bejegyzést linkeltem, érdemes elolvasni!))

"Manka" írt keresztényeknek is emészthető táncosfilm ajánlásokat (Isten a fazekak...c. blog). Én nemrég khm NEM ilyet néztem meg. (Néha majd' kisült a szemem a Szombat esti lázt nézve!)


Tehát ott tart a történet, hogy a főszereplő (ld. a fenti képen) úgy dönt, mégis betuszkolja a diszkó előtt álló amcsi kocsiba a szűzlányt, aki egyáltalán nem tetszik neki, de ha nincs ló, jó a szamár is. A lány belé van zúgva, úgyhogy könnyű préda. 1977-et írunk:

- Védekezel? ... Hm? - kérdezi a srác, miközben tolja lefelé a gatyáját.
- He?
- Védekezel?
- Miről beszélsz?
- Szedsz tablettát? Vagy mi?
- Nem.
- Nem?! Mit használsz? Hőmérőzöl? ... He?
- Nem.
- Spirált sem? Semmit?
- Nem számít.
- Semmit?!
- Szeretlek, Tony.
- Viccelsz?! Hagyjuk az egészet...


És a legmeghökkentőbb, hogy nőként: megértem a lányt. Is. :-(
Viszont most nem a film mondanivalóját szeretném elemezni. Van a párbeszédben egy -a TCsT berkeiben járatos olvasóknak- ismerős kifejezés: a hőmérőzés.
Itt úszik be a képbe az a közhely, miszerint egy nő mindent képes elkövetni azért, hogy legyen gyereke vagy éppen azért, hogy ne legyen. Ez a kiábrándító módszer pontosan ezt szolgálja (ti. a hőmérőzés).
Ébredj minden reggel ugyanabban az időpontban, de úgy, hogy előtte legalább két órája alszol (!), és mérd meg hüvelyben vagy szájban a testhődet. (Véletlenül se hónaljban.) Jegyezd fel! Csináld ezt meg ünnepnapokon is, nem szabad kihagyni egy napot se, különben nem lesz pontos az eredmény, és hiba csúszhat a dologba. A naponta mért hőmérsékletek kiadnak egy görbét, amiből elvileg kitűnik, mikor van a peteérés.
Ha szerencsés vagy (!), akkor a menstruáción kívül van MAXIMUM 5 olyan nap, amikor "biztonságosan" szeretkezhettek. (Máskülönben megfoganhat a "nemkívánt" gyermek.) Ha még biztosabbra akarsz menni, figyeld a nyelvtörő nevű méhnyaknyákot is, sőt turkálj magadban az ismerd meg a tested szlogen égisze alatt.


Mit látunk a fenti képen? "Biztonságos szex: házasodj meg és légy hűséges." Ld. még: Zsidókhoz írt levél a Bibliából 13:4 ("Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten"). Nini az óvszeres zacsiból egy jegygyűrű ugrik elő!

Mi tilos egy katolikus keresztény számára? Többek közt a fogamzásgátló eszközök használata (óvszertől kezdve a spirálon át az esemény utáni tablettáig stb.), az onanizmus (=a férfi magját bárhová máshová juttatni, mint a felesége nemi szervébe), a gondolati bűnök (pl. fantáziálás), a szemmel való vétkezés (pl. képek) és még folytathatnánk a sort.
Kerüljük még a bűnre vezető alkalmakat is! Ne azért, mert ez így van kimondva, hanem mert nekünk lesz jobb. Miért? Például mert szabadok leszünk. Vagy mert erősödik az akaratunk stb. (A Mennybejutásról már nem is beszélve.)
Többször leírtam már, hogy azt vallom: a szabadosság nem egyenlő a szabadsággal. A szabadság szerintem azt jelenti, hogy megszabadulunk a bűn rabigájából. Ledobjuk a bilincseinket, hogy például a szerelmi együttlét valóban csodálatos legyen két ellentétes nemű ember számára, akik hűséget esküdtek egymásnak.

Dehát hogyan is lenne ez lehetséges, ha a TCsT fogamzásgátló módszereivel élünk együtt (és nem a házastársunkkal)? A Természetes Családtervezés fentebb ismertetett módja ugyanis tapasztalataim szerint gúzsba köt, és nem használ a házasságnak sem. Hiába megengedett formája a várandósság elkerülésének, mégsem javaslom a használatát.
Isten többek között azért alapította a házasságot, hogy a hatodik parancsolatot ne hágják át azok, akik nem bírnak önmegtartóztatásban lenni egy életen át. Ez a módszer kiterjeszti az önmegtartóztatást a házasságra is, ráadásul még így is van hibalehetőség (ismerek sokgyerekes családot, akiknek negatív előjelű TCsT-zés mellett születtek sorra a babák), hiszen nem védekeznek.
Isten a házasságban társaivá fogad bennünket a teremtésben. A szeretet betetőzéseként gyermek foganhat a segítségünkkel, és ezt tudatosan is irányíthatjuk. Ne éljünk hát vissza ezzel a lehetőséggel.
Az én tapasztalatom azt mondja, hogy rá lehet bízni magunkat az Istenre. Merem állítani, hogy nem ad gyermeket egy olyan házaspárnak, aki még nem érett rá. Nagyon megbántam, hogy kételkedtem ebben!
A félelem nem Istentől származik, hanem a legnagyobb ellenségétől. Miért félünk gyermeket vállalni? Miért van az, hogy sok keresztény is inkább bűnben él még akkor is, miután összeházasodtak? Vagy miért használjuk a Természetes Családtervezést úgymond negatív előjellel, gyakorlatilag fogamzásgátlás céljára?! Úgy gondolom, hogy ez sajnos ugyanúgy beleszólás Isten akaratába, mint bármelyik tiltott eszköz.

Itt következik a magánsztori, ezt már nem muszáj elolvasni.
Jómagam még előadást is tartottam a TCsT-ről felkérésre, akkor még nagy propagálója voltam a módszernek. Mikor a férjemmel összeházasodtunk, még kollégista voltam, utána is csak egy nagyon pici albérletben tudtunk összeköltözni, ezért úgy döntöttünk, hogy hőmérőzni fogok, de lazán kezeljük. Volt egy pillanat, amikor hirtelen elegem lett az egészből. Megállapodtunk, hogy nos akkor most már mindent bele, jöhet a gyerek. És természetesen úgy sem jött. Évekig TCsT-ztünk, aztán évekig kínlódtunk a babaprojekttel. Közben a férjemet megműtötték, ami után 12 hónap kellett, hogy végre megfoganjon a kislányunk. Például ha hamarabb kiderül a bibi, hamarabb kezelték volna. Én se lettem az idők folyamán fiatalabb. Sok esztendőt elpazaroltunk...
Minek várni? Minek bohóckodni reggelente a hőmérőzéssel stb? A kiábrándító önmegtartóztatások és az idegtépő feszültség pont a legkívánósabb napokon mire valók?
Nos, lehet velem vitatkozni, mindenre próbálok válaszolni. Bizonyára kimaradtak dolgok, majd hozzászólás formájában pótlom.
Köszönöm a figyelmet.
MM



Olvass tovább, még több gondolat a megjegyzéseknél...

6 megjegyzés:

Rita írta...

Háát.. néhány dologban egyetértek veled. De mégis azt gondolom, ez már a vakmerő bizalom verzió, kisarkítva: nem megyek el dolgozni, Isten majd gondoskodik rólam így is...
Nehéz, kényes téma sok megválaszolatlan kérdéssel!

Mária Magdaléna írta...

Milyen megoldást javasolnál a megoldásra?

Rita írta...

Mi tcst-zünk. Nem egyszerű, legtöbbször úgy érzem csak nehezíti a kapcsolatunkat, de nem tudok más módszert. Szeretnénk mi 3-4 gyereket, de nem mindegy mennyi idő van köztük. Talán kicsit önzőség is. Ahogy próbálok írni, még jobban elgondolkodom... de mégis hogy csinálják más keresztények?

Mária Magdaléna írta...

Kicsit hosszabban válaszolok, megpróbálok többmindent beleszőni.
Először is fentebb töröltem egy megjegyzést, amiben az volt, hogy meglátásom szerint a mélyen hívő családokban nem okoz probláémát a sok gyerek, mégha a szülők panaszkodnak is...

Mária Magdaléna írta...

Másodsorban időközben az egyik linkelt forrás eltűnt, úgyhogy megpróbálom saját szavakkal leírni, hogy miről írt egy 20 éves feleség, aki számomra egy nagy példakép és követendő példának tartom.
Arról szólt több írása is, hogyan tudunk Istenre hagyatkozni, rábízni magunkat és mindenünket Istenre. Ez a lány 20 évesen férjhez ment, és nem ám azzal kezdték a házasságot, hogy na most akkor "éljünk", ahogy ezt sokaknál látom, hanem valóban belevetették magukat az életbe. Ez az igazi szabadság. Nem azon görcsölni, hogy van-e elég pénzünk, kiszórakoztuk-e magunkat, befejezem-e a tanulmányaimat, lesz-e munkahelyem, lesz-e elég gyedem stb :(
Épp csak tető van a fejük fölött, de tényleg úgy élnek, mint a madarak. Jó értelemben véve. Nem hiszem, hogy felelőtlenek. Én voltam indokolatlanul görcsös. Biztos vagyok benne, hogy fel fogják nevelni a gyermekeiket, akár ha most rögtön adatik nekik. De lehet, hogy csak 10 év múlva, belefér. Talán Isten meg akarja várni, hogy befejezze az egyetemet. Vagy hogy munkába álljon. (Sajnos ma Magyarországon ezek nem elhanyagolható kérdések.)
Mégis azt gondolom, hogy adnunk kell a Teremtőnek esélyt, hogy megmutassa az erejét.

Mária Magdaléna írta...

Rita kérdése volt: mások hogy csinálják. Hát így.
TCsT-znek. Biztos, hogy néha elbuknak, ha nem élnek mély imaéletet. Olyankor talán kimarad néhány áldozási alkalom sajnos. De remélhetőleg hamar elmennek gyónni, és erősfogadást tesznek. Vagy nagyon kemények, és el sem botlanak. Egy "sima" TCsT-zés nekem már meg se kottyanna :)
Most megint kicsit magamról.
Onnantól kezdve, hogy véreztem a terhességem folyamán, már gondolni se tudtam házaséletre. Két héttel később tudtuk meg, hogy meghalt a baba. A műtétre újabb egy hetet kellett várni. Ott azt mondták, 6 hét "szünet", majd 3 hónapot várjunk az újabb gyermekáldással. Miii???
AKI TUD SZÁMOLNI, ÉS HÁZAS KERESZTÉNY, AZ TUDJA, EZ MEKKORA CSAPÁS.
No, szóval, a fenti bejegyzés emiatt is született, mert rájöttem, mekkora önkínzás az önmegtartóztatás, és "feleslegesen" ne csináljuk! Szerintem.
Jön az magától. Ne mi rakjuk a kereszteket önmagunkra, bízzuk az Úrra, hogy mikor, milyen formában engedi Ő maga.
Ne nehezítsük hőmérőzéssel stb. az életünket.