Mindenszentek

Ünnep, végre ünnep. S végre kötelező lett Magyarországon (mától) a mai napra vonatkozó misén való résztvétel. Összeszedtem magam, és elmentem a délire (most egyedül). Sollemnis, lassan hömpölyög. A lányomat tegnap este kivételesen 10-kor tudtuk letenni aludni, és sajnos hajnali hatkor már ismét ébren volt... Bevallom, térdelés közben majdnem elaludtam. Mivel fájt a torkom, énekelni se nagyon énekeltem, ezért is lehetett, hogy elrévedtem.

Még a prédikáció előtt jóval a következők jutottak eszembe, szerencsére volt nálam papír:

"A kísértés azért jön, mert többet várna tőlünk az Úr. Olyan értelemben is, hogy ő nem kiváncsi a zokszóra. Nem mellesleg ő sokkal többet elviselt, mint mi egész életünkben. Ha ad valami nehézséget, inkább örülnünk kéne."

Ami döbbenetes volt, hogy a mai prédikációban több mondat a gondolataim kifejtése volt, de szó szerint, és legnagyobb meglepetésemre az Evangélium az a bizonyos csodálatos felsorolás volt, ami a boldogságokról szól!

"Válaszoljunk hát a kísértésre. Úgy, hogy ellenállunk neki, és nem dőlünk be a félelmeinknek se!"

Ez azért is jutott eszembe, mert Reina Nicolasa ismét megfogott valamivel, és megértettem, hogy megint előttem jár valamiben. (Jó is ez a versengés, ha az életszentségre vezet :-D ) Nyitott egy új blogot, vadiúj profillal, és tiszta lappal indított: "Az utóbbi időben megtanultam, hogy ahhoz, hogy igazán keresztény blogot írjak, az elsődleges a szeretet és az alázat. Hogy sem az ítélkezésnek, sem a gúnynak, sem a provokációnak nincs helye itt (sem a szívemben). Most pedig megtanultam azt, hogy egy igazi keresztény bloghoz nyitottságra és őszinteségre is szükség van." - írja.

 Innentől jöjjenek a papunk gondolatai:

Krisztus KIRÁLY elsősorban az ő szentjeinek szívében URALKODIK.

A vértanúk szenvedésében folytatódik Krisztus szenvedése: áldozatuk egyesül Krisztus megváltó áldozatával.

...a szüzek a testükben arattak győzelmet...

A felmenőink ott a célnál szurkolnak nekünk. :-)

Mindannyiunknak megadja a kegyelmet az üdvözüléshez.

A mai nap fel akarja kelteni bennünk a mennyei honvágyat.

A mai evangélium az utat jelöli ki oda.

A szenvedésből kijut mindenkinek, de nekünk, katolikusoknak megvan az a reményünk, hogy mindez nem hiábavaló!

Az a különös, hogy épp a minap jutott eszembe, hogy ismét hálát kell adnom a hit kegyelméért, a megtérésemért, mert annyira örülök, hogy itt lehetek.

Uram, köszönöm, hogy meghívtál "választottaid körébe".