Vénasszonyok nyara?

"Gondolom, napközben - ha van rá módod - alszol egy keveset" - írja egyik TAPASZTALT kisgyermekes barátnőm. Ráérzett a dologra, azzal a különbséggel, hogy nem nagyon van rá módom :)

Hihetetlen ez a kánikula így augusztus végén. Már épp lemondtunk arról, hogy lesz nyár, amikor nekikezdett tombolni. Ez csecsemővel borzalmas... A baba ugyanis állandóan szomjas, nem bír aludni, így egyik szoptatás a másikba ér, ami nagyon megviseli az anyát. Borul az egész napirend, ami nálunk épphogy csak kialakult. Úgyhogy ezért nincsenek se bejegyzések, se hosszú e-mail-ek. Ez az időszak nem (sem) erről szól. :-)

Szentmisére továbbra se tudok eljutni, valahogy vasárnap mindig minden összejön, apa is ugye pont a déli órákban tűnik el itthonról... Viszont legutóbb mesélt egy prédikációt. Az evangélium a farizeus és a vámos volt. A pap arról beszélt általa, hogy mennyire fontos letérdelni, és hogy ezt mennyire nem hajlandóak egyesek megtenni sajnos.
Mindenesetre nekem megadatott ez, hogy hiába is akarotoskodok, le kell "térdelnem" a kislányom elé. Nagy áldás ez, mert amúgy nyilvánvalóan a Pokolba jutna az ember. De ilyen kegyelmekben részesít minket az Úr. Figyeljünk a keresztjeinkre, és el ne mulasszuk felhasználni őket az üdvösség felé vezető úton!
Még annyi, hogy a hétvégén láthattam egy két esztendős kislányt szopizni, és találkoztam egy nagydarab "viking harcossal", aki közölte, hogy ő 4 éves koráig anyatejen élt :D És egyikőjük se volt soha beteg! Úgyhogy hajrá én...

Távozz tőlünk, hasfájás!

Babatéma, úgyhogy akit hidegen hagy, ne is olvassa tovább most ezt a bejegyzést. Azért írok, mert nekem is sokat segítettek hasonló bejegyzések, és hátha ráakad egy kétségbeesett kezdő anyuka a blogra, és hátha segít neki. E hét elején nekem is jól jött az internet, onnan szedtem össze, ami végül hatott.
A kislányom ma 6 hetes. Jelentem, hogy ez a hivatalosan gyermekágynak nevezett időszak utolsó napja! És lássak csodát, úgy tűnik, valóban összerázódtunk, és túlvagyunk a nehezén. Most már csak még nehezebb lehet, de azt már fél lábon kibírjuk :D
Az utolsó héten egyértelművé vált számomra, hogy a kisbaba hasfájós lett. Márpedig aki hallott/látott hasfájós csecsemőt valaha, annak már egyszer tutira megszakadt a szíve. Annyira sajnáltam őt. Tekereg, panaszosan sír, enni sem tud, kemény a hasa.

Mit lehet ilyenkor tenni?
Megtaláltam a megoldást!!!

Nálunk bevált a masszázs például. Részt vettem egy ilyen tanfolyamon még kismamaként, de elég annyi, ha a babát a szoptatást megszakítva őt lefektetve az ölbe helyezem, és símogatom a hasát az óramutató járásával megegyezően, aztán függőleges helyzetben büfiztetem a vállamon. ENNYI a titok!!! És elmúlt a hasfájás. Befejezte a szopást nyugalomban! Aztán nem szabad hagyni elaludni, sőt a levegő helyébe megint lehet neki adni a végén mellet, és akkor már elaludhat. Ja, és büfögése nélkül soha ne tedd le a gyereket! Ma hajnalban kétszer felvettem a kiságyból, és másodszorra jött föl a levegő. Utána boldogan aludt el!
Hihetetlen: az egész bébi alig 60 cm. Ő nem tud egyedül mozdulni se még! Csak a kezeivel kalimpál, meg a lábával biciklizik. Nehéz lehet neki is...