Egy hetet beteges- kedtünk végig fér- jemmel, hőemel- kedés, vírus stb. Jelen pilla- natban a legmeg- felelőbb időtöltés- nek a DVD nézés tűnt. Doboz az ágy lábához, tetejére laptop, és mehet az Agatha Christie sorozat. Ezeket a krimiket akár tucatszor is meg lehet nézni, mert a kivitelezésük is olyan csodálatos, hogy szemet gyönyörködtető. A díszletek, a korabeli ruhák, a smink, a frizura, mind-mind izgalmas látványosság. Ezenfelül az esetek nemcsak a detektívnek mozgatják meg a "kis szürke agysejtjeit", hanem a néző is elgondolkodhat a kegyetlen valóságon.A szóban forgó epizód egy görög szigeten játszódik, ahol az angolok szinte eszüket vesztik. A filmben a szereplők bekukkantanak egy dombtetőn álló imahelyre is, és a főszereplő férfi keresztet vet. A nyomozó ezt jól megfigyeli, és később döntő fontosságúvá válik katolikusságának ténye. A feleség ugyanis a kertben hangosan sopánkodik, hogy a fenti férj el akar válni tőle. Ami persze hazugság, és "semmi értelme sincsen", ahogy Poirot fejtegeti a történet végén.
Nagyon felemelőnek tartom, hogy Agatha Christie ezek szerint ismert olyan katolikusokat, akik szemében még ért valamit a házasság felbonthatatlansága. Hitt abban, hogy ez lehet annyira fontos bárkinek, hogy a szentség megvédi őt még a gyanúsítástól is. Sajnos a feleség már nem volt ennyire hűséges, ő azt várta volna, hogy felakasszák hitvesét, de végül ő került kötélvégre... pedig a férje nagyon szerette őt, a nő mégis megcsalta és rá akarták terelni a gyilkosság elkövetését. A szerencsétlen megmérgezett hölgyet sajnáltam végül a leginkább, aki a halála előtt már nagyon szomorú volt, és a katolikus férfi lovagiasan segíteni próbált neki, az üdülőhelyen - persze kizárólag lelkiekben :) Reméljük, nem hiába, és a mennybe jutott...
